Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Összeollózott

2008.02.12


Dombegyház.hu

A fejletlenek között is akadnak fejletlenebb települések.
A megyében Magyardombegyház és Kisdombegyház a legelmaradottabb település. AZ EGY-KÉT EZER LELKES FALVAK KÖZÖTT DOMBEGYHÁZ AZ UTOLSÓ AZ ORSZÁGBAN.

2006. 03. 06.

Híradó

Határátkelőt nyitna Románia felé három Békés megyei település. Dombegyháza, Magyardombegyház és Kisdombegyház munkaképes lakosságának harmada állástalan, ezzel szemben Aradon 1% alatti a munkanélküliség. Ha Domegyházánál megnyílna a régi átkelő, a magyar munkavállalóknak nem kellene vargabetűt leírva fölöslegesen másfél órát autózniuk."Ezt az utat 200 éve építették, ez a legrövidebb Aradra" - Dombegyház polgármestere Varga Lajos azt mutatja, hajdanán hol hajtották a jószágokat a gazdák az aradi vásárba. Szerinte ezt kellene elsőként felújítani. A tíz kilométerre lévő Battonyán van ugyan átkelő, de aki munkába siet, annak minden perc számít."Nem mindegy, hogy munkavállaló ha Dombegyházról, vagy Kunágotáról ezen az úton 15-20 perc alatt ér haza, vagy ha másik átkelőnél jön akkor ez meghaladja a két órát...". A dombegyházi határ hivatalosan nem átkelőhely, de az utóbbi időben gyakran felnyílik a sorompó."... ezt a sorompót fel szokták nyitni, hogy a mezőgazdasági munkagépek át tudjanak menni Román területre dolgozni, de sok magyar gazdának már földje is van odaát..."Arad megyében a szántók 70 %-át nem művelik, nincs hozzá gép. Magyar oldalon van gép és munkaerő is, az meg odaát hiányzik. Magyardombegyház polgármestere szerint a határon túli munkavállalás mindenkinek jól jönne."A segélyből 23 ezer forintból nem igazán lehet megélni, az önkormányzat, pedig csődhelyzetben van, nem tud segíteni" - panaszolja Dús Ildikó, Magyardombegyház polgármestere. A térségben lakók nem is idegenkednének a napi határátkeléstől.Az új átkelő megnyitása egyébként szerepelt a legutóbbi közös román magyar kormányülésen. Döntés még nincs, de úgy néz ki, a sorompó hamarosan elindulhat fölfelé, mert a román oldalon 17 éve felújították az autóutat.

2007.07.18.

 Dombegyházi Általános Iskola honlapja

  Ekkor még természetesen külön iskola volt Bánhidy Dombegyház (a mai Kisdombegyház elődje) településen , ahol szintén római katolikus tanító vezetésével egy iskolai osztály működött 30 gyerekkel, valamint Nyéki Dombegyházon (Magyardombegyház elődje) református felekezetű oktatóval, 52 tanulóval. 1968-ban körzetesítették Dombegyház, Kisdombegyház és Magyardombegyház iskoláját, s a tanulók a jobb eszköz- és szakember-ellátottságú dombegyházi iskolába jártak be

Dél-Békési Terület és Térségfejlesztési Társulás

  Magyardombegyház 296 lakosú község Battonyától 18 kilométerre, északkeletre fekszik. A település környéke a források szerint már a kőkorszakban is lakott hely volt, ám arra nincsenek biztos adatok, hogy a középkorban itt település állt volna. A XVIII. század elejétől a térség kincstári birtok, amelyet bérbeadással hasznosítottak. Az 1800-as évek kezdetén Marczibányi István szerzett meg egy területet, ahová dohánykertészeket telepített. Miután a szomszédos Dombegyházára szlovákok érkeztek, a község nevét megkülönböztetésül nevezték el az itt élő magyarokról Magyardombegyházának. A község egészen 1946-ig Dombegyházához tartozott, majd 25 éven keresztül önállóan intézte az ügyeit. Az 1970-es Tisza-völgyi árvíz nyomán fellépő belvizesedés tönkretette a környék falvainak termését, ezért a tönkrement gazdák és szövetkezeteik Dombegyházi Petőfi Mezőgazdasági Szövetkezet néven egyesültek. A termelőszövetkezet központja Dombegyházára került, s hamarosan a fúziót követte a három település közigazgatási összevonása is, melynek hatására Dombegyháza lett a központ az 1990-as évek elejéig, ekkor vált újra önállóvá Magyardombegyház.

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

RTLklub.hu

Fával vagy szalmával fűtenek gáz helyett, vagy inkább nem is fűtenek több Békés megyei kistelepülésen, mert nem tudják kifizetni a számlákat. Akad olyan önkormányzat is, ahol még a tavaly téli fűtésszámlával is adósak.Lejjebb tekerték a gázt a magyardombegyházi önkormányzatnál. A polgármesteri hivatal irodáiban csak ott fűtenek, ahol dolgoznak is.Az önkormányzat még a tavalyi fűtésszámlát sem fizette ki, több mint fél millió forinttal tartoznak a gázszolgáltatónak.„Most úgy mondom, hogy a 2007 első fele ki van fizetve, hát remélem, hogy a második felét is ki tudjuk és utána fokozatosan a többit” - mondta Dús Ildikó, Magyardombegyház polgármestere.Pénz hiányában az önkormányzat önerőből képtelen kifizetni a számlákat, pályázati forrásokban és minisztériumi támogatásban reménykednek, addig is ott takarékoskodnak, ahol tudnak.Az óvoda zárva. A téli szünet miatt csak két napot lett volna nyitva az intézmény, takarékosságból azonban nem nyitották ki, hogy ne kelljen befűteni.

2008-02-12

Békés MEGYEI Hirlap

 

Egymást rántják szakadékba

Csődhelyzet fenyegeti Magyardombegyházt. A 304 lakosú falu többféle társulásban dolgozik Dombegyház és Kisdombegyház önkormányzataival. Félő, hogy kellő bevétel híján a körbetartozás mindenkit magával sodor.


Halasi Mária - A problémák 2006 őszén kezdődtek, amikor a választást követően már súlyos anyagi gondokkal vettem át az önkormányzatot. Tavaly év végén ért bennünket a legnagyobb megpróbáltatás, amikor az OTP nem hosszabbította meg a folyószámlakeretünket. Egy összegben vissza kellett fizetni 4 millió forintot, ami lényegében a létünket jelentette. Hiába társultunk körjegyzőségbe Kisdombegyházzal - a faluval egészségügyi együttműködést is kötöttünk -, hisz� a szükséges pénzeket a korábbi költségvetésekbe sem tervezték be. Dombegyháznak szintén nem tudtunk fizetni az oktatási társulásért. A tartozások egyre nőttek. A bevétel érdekében minden forrást igyekeztünk megcélozni. Tavaly 2 milliót kaptunk a működésképtelen önkormányzatok pályázatán. A 25 milliós forráshiánnyal szemben önhikin 5,9 milliót nyertünk, de ezek csak cseppek a tengerben. Decemberben már a számláinkat sem tudtuk fizetni. Jelenleg mindennel spórolunk, hogy az egyetlen intézményünket, az óvodát még fenntarthassuk. Keressük a megoldást, de elég kilátástalan a jövő - tárta szét a karjait Dús Ildikó, Magyardombegyház polgármestere. Dr. Varga Lajos, Dombegyház polgármestere elmondta, a három társtelepülés oktatását látják el, melyben Kisdombegyháznak 3,8 millió, Magyardombegyháznak 1,9 millió forint az idénre tervezett hozzájárulása. A testület segítő szándékkal mérlegelte a helyzetet, és a normatíván felüli társulási hozzájárulást megelőlegezte. Ám itt is vannak kintlévőségek, és a növekvő energiaárak mellett egyre nehezebb az iskola működőképességét megőrizni. Nem mondhatnak le a társtelepülések hozzájárulásairól. - Kisdombegyházt főként a körjegyzőség érinti hátrányosan. Törvény szerint összefogás nélkül nem pályázhatunk önhikire, ám gesztor önkormányzatként ez egyértelmű veszteséget jelent. Tőlünk emelik le a bérköltségeket, s mert a társtelepülés nem tudott fizetni, így mi is lemaradásban voltunk az iskolai hozzájárulással, a számlafizetéseink késtek. A körjegyzőséggel járó finanszírozások a gyakorlatban nem jöttek be, de kilépni sem lehet. A jóhiszeműségnek is van határa, de ez egy ördögi kör. A kintlévőség miatt mindannyian áldozatul esünk - emelte ki Tonka Istvánné, Kisdombegyház polgármestere. További és jelentősebb támogatásra lenne szükség - Csődhelyzetünk enyhítésében dr. Karsai József országgyűlési képviselő is segített. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumtól 8 millió forint támogatást kaptunk. A pénzből bérhitelt, adósságokat, illetve társtelepüléseinknek részösszegeket fizettünk, de további támogatásra vagy hosszú lejáratú kölcsönre lenne szükség - hangsúlyozta Dús Ildikó. Mindennel spórolnak Magyardombegyházon, hogy az óvodát fenntarthassák. A tagtelepülések közül bármelyik fizetésképtelensége körbetartozást okozhat.

2008.02.27.